Szokások és szabályok az óvodában

Az életkori és egyéni sajátosságokhoz igazodó, következetesen betartott és betartatott szabályok keretet adnak az óvodai életnek és biztonságot a gyermekeknek. A tudatosan kialakított és jól működő szokásrendszer a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Az óvodai csoportban dolgozó óvodapedagógusok és segítő munkatársak differenciált, egyéni bánásmóddal, nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör kialakításával megteremtik a szokás- és szabályrendszer alapozásának feltételrendszerét.

A család és az óvoda szabályainak összehangolása tovább segítheti a gyermekeket a szokások és szabályok elfogadásában és megkönnyítheti számukra az óvodai közösségbe történő beilleszkedést.

Az óvodai nevelés alapvető feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A fejlődés feltételrendszerének kialakítása szabályokhoz és szokásokhoz kötődik, melyek a kapcsolódó pedagógiai feladatok és a napirendbe illesztett tevékenységi formák alapján csoportosíthatók.

Az egészséges életmód szokásainak alapozása és az ezek iránti igény kialakítása körébe sorolható az egészséges, biztonságos környezet megteremtése, a higiénés szokások napirendbe illesztése, az öltözködéshez, étkezéshez, alváshoz, pihenéshez kapcsolódó szokások alakítása, a mozgás, testedzés igényének alapozása, a betegségmegelőzés, az egészségvédelem pedagógiai feladatai, és közvetve a környezettudatos magatartás formálása is.

A táplálkozási szokások alakítása a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésén, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzésén túl az étkezéshez kapcsolódó higiénés szokásokat és magatartási szabályokat is tartalmazza.

A mozgás, testedzés igényének kialakítását a napirendbe illesztett rendszeres egészségfejlesztő testmozgás szolgálja.

A betegségmegelőzés, az egészségvédelem pedagógiai feladatai körébe tartozik többek között a helyes kézmosás és zsebkendőhasználat technikájának, valamint a kapcsolódó magatartási, udvariassági szabályoknak az elsajátíttatása.

Környezettudatos magatartás alapozásán a fenntartható fejlődéshez, a környezet védelméhez, óvásához kapcsolódó szokások alakítását értjük.

Az érzelmi, erkölcsi, értékorientált közösségi neveléshez kapcsolódó szokások körébe tartoznak az érzelmi biztonság, az érzelmi stabilitás feltételrendszerét képező szabályok, a kulturált, udvarias viselkedés szabályai és szokásai.

Ide sorolhatók többek között a gyermeki kapcsolattartás udvariassági szokásai, a kapcsolatfelvétel, a köszönés, a megszólítás, a kulturált kommunikáció, az erkölcsi érzelmek, az egymás iránti figyelmesség, a segítségnyújtás, a tolerancia, az empátia, valamint a konfliktusok megoldásának szabályai.

Az óvodai élet tevékenységi formáihoz kapcsolódó szokások és szabályok:

A játéktevékenységhez kapcsolódnak a játékeszközök rendeltetésszerű, biztonságos használatának szabályai és a játékhoz kötődő kulturált viselkedés szokásai.

A munkajellegű tevékenységek szokásai, szabályai körébe tartoznak a munkaeszközök használatának szabályai és a tevékenységek sajátosságainak megfelelő szokások (pl. önkiszolgáló tevékenység, naposi munka, növények, kisállatok gondozása).

A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz kapcsolódik a tapasztalati úton történő tanuláshoz használt eszközökkel való biztonságos bánásmód szabályainak megismertetése és a tevékenységek sajátosságainak megfelelő szokások kialakítása.

A szokás- és normarendszer alakítása óvodánként és gyermekcsoportonként különböző lehet, hiszen az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermekek személyiségéhez igazodnak.

Hajduné Holló Katalin