Forgok ide-oda! – 3-6 hónaposok fejlődése

 Forgok ide-oda! – 3-6 hónaposok fejlődése

Mit tud a baba?

A három hónapos baba kezei már nincsenek folyamatosan szorosan ökölbe zárva, a hüvelykujja nem simul állandóan a tenyerébe. A gyermek maga is nyújtja ujjait, és mi is könnyedén ki tudjuk nyitni a kezét például fürdetéskor. A körülötte lévő puha dolgokat tapogatja, markolássza. Ezek általában: a feje alatt lévő pelus, a rajta lévő ruha, takaró, szerettei bőre és haja (amikor kézben van), vagy a mellette lévő tárgy (például plüssfigura, textiljáték). A hatodik hónap végére a markolászásból pontos nyúlás, fogás, megtartás és elengedés alakul ki.

Három hónapos korában a csecsemő háton fekve a kezeit maga előtt összekulcsolja, ökleit a szájába gyömöszöli, ezért az ököl rágását, vagy az ujjszopást nem csak éhségjelnek tekinthetjük. Kezeit, a körülötte lévő tárgyakat és személyeket hosszan nézegeti, közben különböző hangokat ad, játszik a hangjával. Gőgicsélése először főként magánhangzókat tartalmaz (például: oá-, ei-szerű hangok). A gőgicsélő játékban a szülők is részt tudnak venni, ha ismétléssel, a baba fölé hajolva megerősítik a hangadását. A baba utánzó képessége egyre pontosabbá válik, és folyamatosan megjelennek az ajakkal képzett mássalhangzók: p, b, m. A fejlődési szakasz vége felé nagy változás történik a hangadásban: a gőgicsélést felváltja a gagyogás.

Hason fekve emeli a fejét és néhány percig tartani is tudja. Három-négy hónaposan hasra fektetve kezével az alkarjára, majd hat hónapos kora körül nyújtott karral a tenyerére támaszkodik.

A csecsemő nagymozgásának fejlődését azzal segíthetjük, ha körülötte minél nagyobb szabad terület van. Ez fogja arra ösztönözni, hogy a távolabb lévő játékok után oldalra forduljon, forogjon, távolabbra nyúlással próbálja azokat elérni. Fontos, hogy minél többet tartózkodjon a baba viszonylagosan kemény felületen, mert puha ágyon, süppedős paplanon nehezebb a hely- és helyzetváltoztatás. Négy hónapos kor után a csecsemő már egész testével az oldalára fordul, az oldalán fekve is játszik. Hat hónapos kora körül a kicsik többsége forogni kezd, de az változó, hogy hasról hátra, vagy hátról hasra sikerül először.

A két hónapos kor végére, de három hónapos korban már mindenképpen várjuk, hogy kisbabájuk visszamosolyogjon Önökre. Ezt segítheti, ha Önök is gyakran mosolyognak rá, és kedvesen, dallamos, magas hangon beszélnek hozzá.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ki tud segíteni?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.

Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk gyermekünk és/vagy a családunk számára?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. A sérülés specifikus terápiákról bővebben a „Terápiák” cím alatt olvashatnak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Szabóné Harangozó Andrea