Belső útjaink – Hogyan fejleszthetjük gyermekünk lelki egészségét?

Belső útjaink – Hogyan fejleszthetjük gyermekünk lelki egészségét?

Manapság olyan korban élünk, ami tudatunkat szüntelenül kifelé irányítja, állandó figyelő üzemmódban működünk. Nem tekintünk befelé, ezt a képességünket nem iskolázzuk, mert a mindennapi élet sodrában úszunk. Ha valami akadály jelentkezik, ha konfliktusok, veszteségek érnek bennünket, akkor rádöbbenünk, hogy nincs önsegítő képességünk, eszköztelenek vagyunk, mert nem tanultunk a belvilág útjain közlekedni. Lelki egészségünk gondozása rajtunk múlik, személyes felelősségünk, és erre meg kell tanítani a gyermekünket is!

Ha tudunk szeretni és hálát adni az élet apró örömeiért, ha képesek vagyunk negatív érzéseinket feldolgozni és belső erőforrásainkból töltekezni, akkor esélyesek vagyunk a jobb életminőségre, védettebb állapotba kerülünk, immunrendszerünk erősödik. A környezet stresszfaktorait nem lehet elkerülni, ezért nagyon hasznos, ha gyermekünknek már az óvodáskorban segítünk a megfelelő feszültségcsökkentő technikákat elsajátítani. A szülő, vagyis a mi feladatunk olyan készségekkel felvértezni gyermekünket, melyek lehetővé teszik, hogy legyőzze az akadályokat, elérje céljait és kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljon.

Kisgyermekkori szorongás

Szorongani bizonyos dolgoktól sok esetben a normális fejlődés részét képezi, így életkori sajátosságnak tekinthető. Ilyen például óvodáskorban a szeretet elvesztésétől, a szörnyektől, a sötéttől és a haláltól való félelem. Szorongást okozhat az is, ha változás történt a család életében (pl.: kistestvér születése, költözés, válás, családtag halála, betegség), vagy ha a szülők kapcsolata konfliktusokkal terhelt, amit a gyermek akkor is megérez, ha titkolni próbálják előtte. A túlzott engedékenység, a határok, keretek hiánya, de ugyanígy a túlkorlátozás, a magas elvárások szintén okozhatnak szorongásos tüneteket. Vannak gyermekek, akik alkatuknál fogva aggodalmaskodóbbak, félénkebbek, visszahúzódóbbak, főleg akkor fordul ez elő, ha a szülő maga is szorongóbb típus.

Bármi is áll gyermekünk szorongásának a hátterében, az okok kiderítése mellett, az érzelmi biztonság nyújtása és a szorongás oldása nagyon fontos. A magas belső feszültség kedvezőtlenül hat a gyermek hangulatára, teljesítményére, társas kapcsolataira, motivációjára, gátolhatja a tanulási folyamatokat. Hosszútávon alvászavarokhoz, testi tünetek kialakulásához (pl.: fejfájás, hasfájás, hányás, étkezési zavarok) vezethet. Szakembert akkor érdemes felkeresni, ha a tünetek, a viselkedésváltozás tartósan fennáll, illetve ha azok megnehezítik a gyermek és a család hétköznapjait, szenvedést okoznak. A szorongás és a belső feszültség enyhébb eseteiben sokat segíthetünk gyermekünknek, ha játékos formában különböző feszültségoldó, relaxációs technikákat csempészünk a mindennapjaiba. Ezek a módszerek nemcsak a meglévő tüneteket csökkentik, hanem megelőző jelleggel gyermekünk lelki egészségének fejlesztését is szolgálják.

A gyermekrelaxációs gyakorlatok pozitív hatásai

Négyéves kor körül el lehet kezdeni a relaxációs gyakorlatokat, amelynek segítségével játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek, hogyan kell ellazulni, megnyugodni. Ha már óvodáskorban elsajátítja ezeket, természetessé válik a számára, és később bármikor használhatja stresszes élethelyzetekben, mint megküzdési technikát. Ezek a módszerek az érzelmi agy (jobb félteke) számára olyan kincsek, mint az analitikus agynak (bal félteke) a logika vagy az értelem.

- A relaxációs gyakorlatok javítják a szervezet mindennapi stresszel való megbirkózását.

- Segítséget nyújtanak az elme és a test megnyugtatásához.

- Fejlesztik az önkontroll, az önszabályozás és az önmegnyugtatás képességét.

- Segítenek az agresszió vagy a túlzott félénkség kezelésében.

- Javítják a koncentrációt, a teljesítményt és a memóriát.

Jótékony élettani hatásokkal bírnak:

- Felfrissítenek, csökkentik a fáradtságérzetet.

- Az elalvást könnyebbé, az alvást nyugodtabbá teszik.

- Csökken a stresszhormonok aktivitása.

- Javul az izmok vérellátása, csökken az izomfeszültség.

- Nő a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, illetve betegségek esetén gyorsabb a regenerálódás.

- Fokozódik a testtudatosság (a relaxáció rávilágít arra, hogy milyen testi tünetekkel jár például, ha szorongok, feszült vagyok, és hogyan tudom ezt oldani és kezelni).

Kinek melyik módszer válik be?

Sokféle módszer létezik gyermekünk megnyugtatására, szorongásának oldására, lelki egészségének fejlesztésére. Fontos azonban tudni, hogy ami az egyik gyermeknél beválik, az a másiknál nem biztos, hogy működik. Próbáljunk ki minél többfajta módszert és azokat válasszuk ki, amelyek gyermekünk személyiségének, temperamentumának a legmegfelelőbbek, és fejlettségi szintjéhez igazodnak. Vannak gyermekek, akik szeretik a relaxációs meséket, míg másoknak csak a mozgásos feszültségoldással lehet az érdeklődésüket fenntartani. A zárkózottabb (introvertáltabb) gyermekek sokszor jobban kedvelik a befelé forduló, elmélyülő figyelemmel történő belső megerősítéseket.

Alapjában véve a szorongás oldására minden olyan tevékenység megfelelő, amiben szabadjára lehet engedni az energiákat, amikor nincsen korlátozva a mozgás, felszabadulhat a gyermek (nem kell szépen és ügyesen tevékenykednie). Mivel a szorongás mögött gyakran elfojtott indulatok állnak, ezért jó, ha játékos keretek között ezek felszínre kerülhetnek, levezetődhetnek. Ebben segíthet például a fogócskázás, kergetőzés, fűben hempergés, birkózás, a gyurmázás (egy nagy gyurmagolyó gyúrása és kilapogatása), a papírtépkedés, festés (nagy csomagolópapír leterítése a földre és azon festeni), a sarazás, pocsolyában ugrálás. Az éneklés, a tánc, a zenehallgatás szintén komoly feszültségcsökkentő hatású. A gyermek életkorához és az aktuális problémájához, félelmeihez igazodó olvasott vagy fejből mondott mese a képzeletét és fantáziáját mozgósítja, továbbá szimbolikus úton közvetít válaszokat, megoldási eszközöket.

Szorongásoldás, feszültséglevezetés, felfrissülés mozgásos relaxációval

Óvodás gyermekünknek ne mondjuk azt, hogy „Gyere relaxáljunk!”, mert feladatként fogja értelmezni, amit kötelező megcsinálni, ez pedig ellenállást válthat ki. Játékos keretek között végezzünk egy-egy gyakorlatot. Ebben a korban az átlényegülés még nagyon könnyen megy a gyermekeknek. Miközben önfeledten beleéli magát a játékba, létrejön a relaxáció. Erre kiválóak a különböző mondókás, mozgásos gyakorlatok, nyújtások, melyek észrevétlenül oldják fel a benne lévő feszültségeket, nyugtatnak vagy éppen (gyakorlattól függően) energizálnak (pl.: „Medve vagyok, és cammogok” „Liba vagyok, totyogok” „Cica vagyok fújtatok” „Égig érő fa vagyok”). A ritmusok előnyeit is ki lehet használni. Vannak élénkítő és nyugtató, elmét lecsendesítő ritmusok. Létezik úgynevezett villámrelaxáció is, ami a legkritikusabb feszültségek idején is alkalmazható.

A gyakorlat lényege a különböző izomcsoportok erőteljes megfeszítése. Csak feszíteni kell, mert a kiengedés után az ellazulás már magától, központi idegrendszeri parancsra történik. A szorongás feloldásában nagyon hatásosak a lendítő, nagyröppályájú mozgások. Ilyenkor ernyedten hagyjuk, hogy a gravitációnak átadott izmok lengjenek, vigye őket a lendület. A körző, lendítő, ritmusos hajlító, mozgásos gyakorlatok úgy kapcsolják ki az idegrendszer szorongásközpontját, hogy közben a gyermek élvezetes mozgásformákat hajt végre.

A lélek ápolása belső megerősítésekkel

Cikksorozatunkban már említettük, hogy belső világunk ápolás nélkül elárvul, ezért fontos, hogy vigyázzunk rá és értékkel töltsük fel, mint egy „kincses kamrát”, valamint gondozzuk, mint egy „virágos kertet”. A relaxáció és a meditáció során ezzel az értékes belvilággal lépünk kapcsolatba, figyelünk rá, ápoljuk, és így nemesedik lelkünk. Öt-hatéves kortól alkalmazhatunk gyermekmeditációkat, mely során belső megerősítések formájában az érzelmi intelligencia legfontosabb összetevőit mélyen beépíthetjük. Ilyen például az optimizmus, a hála és köszönetmondás vagy az adni tudás képessége, a barátságok és társas kapcsolatok ápolása, célok kitűzése és bátorság az elérésükhöz, konfliktuskezelés, negatív érzelmek kezelése és feloldása (pl.: harag, düh, félelem, szomorúság), a megbocsátás képességének megtanulása, a stresszel való megküzdés.

Hetente néhány alkalommal az esti mesét kiválthatjuk a belső megerősítések meditációs gyakorlatával. Ezeken az alkalmakon meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülhetünk gyermekünkkel, miközben a gyakorlatok kivitelezésében mi magunk is aktívan közreműködünk. A megerősítések alkalmazásával olyan belső tartásra és önkontrollra tehet szert gyermekünk, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a környezet változásaihoz, ugyanakkor a külső befolyásoló erők, a negatív hatások ne gyengítsék.

A relaxáció és a meditáció lélekápoló erejét, gyógyító és preventív hatását számos tudományos munka alátámasztja. Sokfajta technika áll a rendelkezésünkre, azonban meg kell találnunk azt, ami gyermekünk számára a leghatékonyabban működik és örömmel csinálja. Módszertől függetlenül, mindegyikre érvényes, hogy tartós hatás csak rendszeres gyakorlással érhető el.

A fentebb felvázolt gyakorlatok mélyebb megismerését és elsajátítását segítő szakirodalom: Bagdy Emőke: Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek; Mihalec Gábor: A nyugodt élet titkai – Gyors és hatékony ellazulás progresszív izomrelaxációval

(Bajor Anita)