A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek. A hazaadáskori teendők között fejlődésneurológiai státuszvizsgálat, szemészeti és hallás-kontrollvizsgálat, valamint koponya UH képalkotó vizsgálat javasolt. Várható a személyes, szóban történő előzetes konzultáció, zárójelentés, valamint készülhet gondozási terv is a további tennivalókról.
A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett.
Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése – 2 éves korig tartó korrekció a javasolt –, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki.
Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem.
A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam. A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
A házi gyermekorvos/háziorvos a hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.
18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.
Forrás: Gyermekút Módszertani Kézikönyv, szerk. KEREKI Judit, EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt, Budapest, CSBO Nonprofit Közhasznú Kft., 2020.
Gruber Mónika
