Az integrált gondozás, nevelés előnye

Az integrált gondozás, nevelés előnye

Mit jelent az integráció?

A bölcsődékben, óvodában ma már teljesen általános, hogy a sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermekek együtt nevelkednek ép kortársaikkal.

A sérülés jellegének és súlyosságának megállapítása a megyei és országos szakértői bizottságok feladata. A gyógypedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló team feladata többek között annak eldöntése, hogy a gyermek állapotának megfelelő oktatását és nevelését mely intézménytípusban tudják biztosítani leginkább. Ők határozzák meg a fejlesztés formáját, időkeretét és a szükséges szakember-ellátottságot is. Fontos továbbá, hogy csak olyan intézményt jelölhetnek ki a gyermek számára, amelynek az alapító okiratában szerepel, hogy az adott feladatot vállalja, tehát rendelkezik a sérülés kezelésének megfelelő feltételeivel.

A pedagógusok nevelő-oktató tevékenységében kiemelt szerephez jut az egyéni fejlettséget figyelembe vevő differenciálás, a minden egyes gyermek egyedi igényeihez, szükségleteihez való igazodás.

A bölcsődébe járó sérült gyermekek korai fejlesztésben részesülnek. Ennek biztosítása a helyileg illetékes járási vagy kerületi pedagógiai szakszolgálat feladata. Amennyiben a szülő nem tudja megoldani, hogy gyermekét a pedagógiai szakszolgálathoz vigye fejlesztő foglalkozásokra, akkor a pedagógiai szakszolgálat szakemberei, illetve a fenntartó által alkalmazott szakemberek a bölcsődében látják el a gyermeket.

Milyen előnyei vannak az integrált nevelésnek?

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a sérült és az ép gyermekek számára is előnyökkel jár. Az integrált gyermekek társas viselkedése megváltozik, különböző magatartási formákat, mintákat látnak maguk előtt, új konfliktuskezelő stratégiákat sajátítanak el, s ezeket az ép közegben könnyebben be is tudják tartani. Fontos továbbá, hogy egy védett környezetben megtapasztalhatják: ők „mások”, mint a többiek – az ép gyermekek pedig megtanulják elfogadni ezt a „másságot”, erősödik a toleranciájuk, és általában is segítőkészebbek lesznek.

Milyen feltételekre van szükség? Mire figyeljünk?

A befogadó intézménynek olyan környezettel kell rendelkeznie, amely a sérült gyermek igényeinek megfelel, például mozgás- vagy látássérült gyermek esetén elengedhetetlen feltétel az akadálymentesítés. További kulcsfontosságú feltétel a megfelelő szakemberrel való ellátottság biztosítása, ami egyrészt saját szakember alkalmazásával, másrészt a gyógypedagógiai módszertani központok által működtetett utazó gyógypedagógusi hálózat által biztosítható a gyermek számára. Ilyen szempontból nagyon fontos szerepet töltenek be az utazó szakemberek, hiszen nem elvárható, hogy minden óvodának legyen például hallássérültek pedagógiája, vagy látássérültek pedagógiája szakirányon végzett gyógypedagógusa (szurdopedagógus, tiflopedagógus), akik az oda járó hallássérült vagy látássérült gyermekek fejlesztését végzik. Mivel ezek a szakemberek helyben, a saját intézményében látják el a gyermeket, nem a szülőnek kell őt utaztatnia a szükséges fejlesztésekért.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a sikeres integrációhoz nem pusztán az előírásoknak megfelelő tárgyi feltételekre és a megfelelő szakemberekre van szükség. A bölcsődében és óvodában dolgozó felnőtteknek szintén felkészültnek kell lenniük ahhoz, hogy a sérült gyermekekkel nap, mint nap foglalkozzanak. Mivel a szülők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gyermek életében, őket is szükséges bevonni – amennyire a lehetőségek engedik – a fejlesztéssel és a mindennapi problémákkal kapcsolatos döntésekbe. Ahhoz, hogy az integráció sikeres legyen, minden szereplőnek szorosan együtt kell működnie: a gyermeknek, a szülőnek és a pedagógusoknak is.