Mivel a megismerés többfajta érzékszervi működéshez kötött (pl.: hallási, látási, tapintási és mozgással összefüggő), így a szeriális észlelési zavarok szerteágazó problémákat okozhatnak a gyermeknél és előfordulhat többszörös észlelési zavar is. A szerialitással kapcsolatos problémák megjelenhetnek tér-és időbeli tájékozódási zavarban, látási, hallási területeken, a beszédben, valamint a mozgásban.
Jellemző, hogy a gyermek csak a töredékét tudja hasznosítani az információknak, mert nem tudja tárolni (megőrizni) azokat, ami a rövidtávú memória működési zavarára utal. Figyelme egy-két instrukció után elfárad, és amíg újra aktívvá válik, fontos információk vesznek el. A szeriálisan gyenge gyermek idegesnek tűnhet, „pánikba” eshet a nehézségektől, feladatoktól. Nem tudja szétválogatni (szelektálni) azt, hogy az ingerek egyszerre vagy egymás után érkeznek-e és, hogy melyik inger volt előbb. Éppen ezért az ilyen gyermekek többségénél érintett a beszéd, mert a beszéd is szeriális feldolgozást igényel (a hangokat egymás után halljuk).
• Óvodában gyengébben számol, nem érdeklik a matematikai feladatok.
• Sok gyakorlás után sem tudja elsorolni a hét napjait.
• Az évszakok, napszakok sorrendjét felcseréli (pl.: este érdeklődik az ebéd után).
• Az idő-fogalmakkal problémái vannak (tegnap, ma, holnap, holnapután).
• Nem tudja az események időrendi sorrendjét helyesen elmondani (mi miután következett).
• Nem tudja elmesélni, hogy mit csinált az óvodában.
• Nem tudja követni a mesét vagy a folytatásos történeteket, ezért elveszti az érdeklődését.
• Nehezen tanulja meg a rövid történetek vagy mondókák szövegét.
• A beszédben hangot, szótagot hagy ki (pl.: „labda” helyett „lada”), cserél fel vagy többszöröz meg.
• Problémát okoz az utánmondás (pl.: 5-6 szótagos szavakat vagy egyszerű mondatokat nem tud megismételni).
• Nincs mozgáskoordinációs zavara és ügyesen mozog, de a bemutatott mozgást nem tudja leutánozni.
• Nem tudja sorrendben megérinteni az ujjait.
Fontos tudni azt, hogy ha nem ismerik fel időben a gyermek észlelési gyengeségeit, és nem kap megfelelő fejlesztést, akkor tanulási nehézségekkel fog küzdeni az iskolában. Előfordulhat, hogy:
A beszéd megértésének zavara miatt mindenképp fontos meggyőződni arról, hogy a gyermeknek van-e bármilyen problémája a hallásával. A szülő fordulhat a gyermek háziorvosához, aki javasolja a fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot.
Amennyiben a hallásvizsgálat negatív, akkor lehet a hallási észlelés hibáira gondolni (hallási figyelem és emlékezet, hangok megkülönböztetése). Észlelési zavar esetén a szülő a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz fordulhat, ahol az óvodáskorú gyermekek szeriális gyengeségének kimutatására speciális teszteket használnak és megállapítható, hogy mely területeken vannak gyengeségek a gyermeknél.
A fejlesztés mindig személyre szabott, és különböző játékos gyakorlatokkal történik. Amennyiben a problémát még óvodáskorban (3-5 éves kor között) észreveszik és a gyermek megfelelő fejlesztést, segítséget kap, akkor nagyon jó eredményeket el lehet érni és a szeriális észlelési gyengeséghez társuló másodlagos problémák kialakulását még időben meg lehet előzni.
Az észlelési zavarok a tanulást megnehezítik (nemcsak az iskolai tanulást!), és kudarcélményeket okoznak. A kompenzációs törekvések, melyekkel a gyermek igyekszik ellensúlyozni a gyengeségeit, nagyon igénybe veszik a figyelmét, túlterhelik és elfárasztják. A sorozatos kudarcok és a túlterheltség pedig különböző lelki (pl.: szorongás, visszahúzódás) és magatartási (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, ingerültség) zavarokat okozhatnak.
Fontos a szülőnek odafigyelni arra, hogy a szeriálisan gyengébb gyermekkel úgy közöljön valamit, hogy gondolati egységenként mindig tartson szünetet, tehát ne lassabban, hanem tagoltabban beszéljen hozzá. A gyermeknek így van ideje értelmezni az elhangzottakat. A szünet nélküli beszéd hiányos, mozaikszerű információ, amiben a gyermek számára nincs összefüggés és értelem. Ilyen esetekben elcsügged, mert nem tudja követni, figyelme elterelődik.
Gyógypedagógussal előzőleg konzultálva, a szülő otthon is segítheti a gyermeke szeriális fejlesztését (pl.: rajzos, színes sorminta kialakítása, lemásolása, egyszerű mozdulatsorok utánzása, mondóka tanulása, letapsolása). Keltse fel a gyermek érdeklődését, csináljon kedvet hozzá, teremtsen jó hangulatot és sose erőszakosan vagy kötelező jelleggel végeztesse a gyermekkel ezeket a játékos feladatokat! Esti meseként el lehet mondani, hogy mi történt (mit csináltak) aznap, ez nagyon jól fejleszti a sorrendiséget, mert a kisgyermek az időészlelést a cselekvések egymásutániságához köti (pl.: kétszer kell még aludni, ahhoz, hogy elmenjünk kirándulni).
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Bajor Anita
