A kognitív funkciók eltérő fejlődése

A kognitív funkciók eltérő fejlődése

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók közé tartozik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ezek a funkciók egymással párhuzamosan, de nem egyenlő ütemben fejlődnek, és egymásra is hatással vannak. A kognitív képességek fejlettsége befolyásolja a tanulási képesség hatékonyságát, ezáltal elmondható, hogy ha ezeken a területeken bármilyen eltérés tapasztalható egy gyermeknél, az a későbbiekben mindenképpen hatással lesz az iskolai előmenetelére.

Milyen területeken tapasztalhatunk elmaradást?

Egy-egy gyermek megismerő funkciói nem egyformán fejlettek, bizonyos esetekben csak néhány területen tapasztalhatunk elmaradást.

Az óvodás gyermekre az önkéntelen figyelem jellemző, hosszabb ideig tartó működéséhez többszöri motivációra, a téma újszerűségére, az aktivitás lehetőségére van szükség. Ajánlatos mindig szem előtt tartani, hogy a három-négy éves gyermek 5-10 percig, az öt-hat éves gyermek is csak 15-20 percig képes koncentráltan figyelni. Nem érdemes tehát ennél hosszabb feladatokba bevonni a kicsiket, hiszen életkorukból adódóan nem tudnak ennél több ideig elmélyülten foglalkozni egy dologgal. Figyelemfelhívó jel lehet azonban, ha a gyermek csak a nagy intenzitású, számára kifejezetten felszólító jellegű ingerekre reagál, akaratlagos figyelme – még kétszemélyes helyzetben is – hamar elterelődik.

Az ismeretszerzés és a környezethez való alkalmazkodás fejlődésében kulcsszerepe van az észlelésnek. A játék és a mindennapi tevékenységek során lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy a környezetüket minél több szempontból megismerhessék. Éppen ezért fontos, hogy a különböző érzékletek tudatosítása a lehető legtöbb csatornán (tapintás-, egyensúly-, mozgás-, látás-, hallás-, íz- és hő érzékelésen) keresztül történjen meg.

Emlékezeti problémára kell gondolni, amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a tárgyak, képek, szavak, mondatok, utasítások megjegyzése, valamint azonnali, illetve késleltetett felidézése. Általában nehezen tanulnak verseket, mondókákat, nem szeretik a memóriajátékokat. A megjegyzést segítheti, ha a verseket, mondókákat valamilyen mozgással kísérve tanítjuk nekik.

Már csecsemőkortól fontos szempont, hogy a kognitív funkciók fejlesztése tapasztalatszerzésen, és cselekvés közbeni ismeretelsajátításon alapuljon. A valóság játékos felfedezése során a gyermekek megismerik a környezet formai, téri, mennyiségi viszonyait, színeit. Szinte észrevétlenül fejlődik a tájékozódó képességük, időérzékelésük, kialakulnak a nagysági és mennyiségi relációk, ezzel párhuzamosan bővül a szókincsük, javul a kifejezőkészségük.

Bizonyos esetekben, amikor egy gyermeknél a megismerés minden területén – bár nem egyenlő mértékben – észlelhető az elmaradás, illetve az adaptív magatartás és az önellátáshoz szükséges képességek is elmaradnak az életkora alapján elvárható szinttől, ilyenkor az intellektuális képességek zavara állhat a háttérben. Kétéves kor alatt azonban csak nagyon ritka esetben, egyértelmű genetikai rendellenességek (például Down-szindróma, Williams-szindróma, stb.) esetén alkalmazzák ezt a diagnózist.

Milyen segítségre lehet szükség? Ki tud segíteni?

A mindennapi tevékenységek és a játék már önmagukban is hozzájárulnak a kisgyermekek kognitív képességeinek fejlődéséhez. Amennyiben mégis azt tapasztalják, hogy egy-egy megismerő funkció fejlettsége jóval elmarad a gyermek életkorának megfelelő szinttől, legelőször érdemes a kisgyermeknevelőhöz, vagy az óvodapedagógushoz fordulni. Feltehetjük neki kérdéseinket és kikérhetjük véleményét, tanácsát, azzal kapcsolatban, ő hogyan látja a gyermeket.

Előfordul, hogy csak néhány területen tapasztalható eltérés, ezek a későbbiekben mégis alapját képezhetik tanulási nehézségnek, vagy esetleg tanulási zavarnak. Éppen ezért fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek. Ebben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak számunkra segítséget nyújtani.

(Szabóné Harangozó Andrea)