Látás- és hallássérültek terápiái

Látás- és hallássérültek terápiái

A koraszülött vagy sérült gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy hazaérkezés után, vagy ha problémát észlelnek gyermekük fejlődésével kapcsolatban, felkeressék a járási pedagógiai szakszolgálat, vagy korai fejlesztő centrum szakembereit. A gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk gyermekünk és/vagy a családunk számára?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

Milyen terápiás módszerek közül választhatunk?

A következőkben leírt terápiás módszerek nem minden pedagógiai szakszolgálatnál elérhetőek, de fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen terápiás eljárások lehetnek hasznosak gyermekük fejlődése szempontjából.

Látássérült gyermekek terápiája

A látássérült gyermekek fejlesztését erre a területre szakosodott gyógypedagógus, tiflopedagógus végzi. A korai fejlesztés komplex gyógypedagógiai módszerekkel zajlik, a szülő jelenlétében és annak bevonásával, aki egyúttal tanácsot kap, hogy a mindennapokban hogyan folytassa gyermeke gondozását, nevelését. A foglalkozásokon fejlesztik a gyermek látását, mozgását és a tájékozódási képességeit, valamint értelmi, kommunikációs és önkiszolgálási tevékenységeit is.

Hallássérült gyermekek terápiája

A szurdopedagógiai fejlesztés célja a sérült vagy hiányzó nyelvi kommunikáció indítása, a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, javítása. A hallássérült gyermek hallásnevelése, beszédfejlesztése (naturális)-auditív-orális módszerrel történik. A szakember a szülőkkel együttműködve végzi a terápiát, melynek során segítséget kapnak ahhoz is, hogy az otthoni környezetben végzett anyanyelv elsajátítás minél sikeresebb legyen.

1. Tomatis módszer

A módszer lényege a hanggal végzett stimuláció, ami a halláskárosodással és auditív észlelési eltérésekkel rendelkező gyermekek kezelését szolgálja. Egy készülék segítségével ugyanazon ingereket közlik újra az aggyal, idegrendszerrel, mint amiket az anyaméhben élt át a magzat. Tomatis elgondolása szerint ez az ingerhatás a központi idegrendszert stimulálja, javítja a koncentrációs képességét, és megnyugvást biztosít a gyermek számára. A módszert a tapasztalatok szerint a halláskárosodás kezelésén kívül eredményesen alkalmazták hiperaktivitás és figyelemzavar, autizmus, cerebral paresis, tanulási zavar, Down szindróma, diszlexia, diszpraxia és depresszió esetén egyaránt.

2. AIT Hallásébresztés

A terápia alatt a gyermekek fejhallgatóval hallgatnak kifejezetten számukra készített zenét, 10 egymást követő napon. Naponta kétszer 30 perc zenehallgatás zajlik. A két alkalom között 3 óra szünet van, amikor a gyermekek a szülőkkel elmehetnek játszótérre, ebédelni, kisebb kirándulásokat szervezhetnek, vagy maradhatnak a helyszínen játszani.

A hallásébresztés terápiás köre, célja és életkori vonatkozása megegyezik a Tomatis-tréning célcsoportjával.

3. Augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK módszer)

Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására, támogatására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Lényege, hogy a verbális kommunikációjában akadályozott személy nonverbális (nem szóbeli) úton fejezi ki magát, felhasználva olyan, a technika és tudomány által biztosított lehetőségeket, eszközöket, amelyek a kommunikáció nonverbális formáját biztosítják (pl. hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, jelnyelv, betűtábla, piktogram, fotó, tárgy, kommunikációs táblák, valamint hangkibocsátó gépek - kommunikátorok). A hallássérült gyermekeken kívül, a nyelv- és beszédfejlődés zavarával küzdő (beszédfogyatékos), illetve az autista gyermekek terápiájában is eredményesen alkalmazható.

Az augmentatív és alternatív kommunikációs technikák a gyermek születésétől a korai fejlesztés során mindvégig alkalmazhatóak.

(Szabóné Harangozó Andrea)