Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek terápiái

Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek terápiái

A koraszülött vagy sérült gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy hazaérkezés után, vagy ha problémát észlelnek gyermekük fejlődésével kapcsolatban, felkeressék a járási pedagógiai szakszolgálat, vagy korai fejlesztő centrum szakembereit. A gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk gyermekünk és/vagy a családunk számára?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

Milyen terápiás módszerek közül választhatunk?

A következőkben leírt terápiás módszerek nem minden pedagógiai szakszolgálatnál elérhetőek, de fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen terápiás eljárások lehetnek hasznosak gyermekük fejlődése szempontjából.

Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek terápiái

Az autizmussal diagnosztizált gyermekek tüneteiket tekintve nagy változatosságot mutatnak, ezért az autista gyermekek kora gyermekkori intervenciós ellátásában többféle fejlesztő és terápiás módszer egyénre szabott formában történő alkalmazása javasolt. Az autizmus kezelésében alkalmazott eljárások között nem lehet meghatározni, hogy melyik az a módszer, amelyik a leginkább eredményesnek mondható, de a minél korábban megkezdett, intenzív és aprólékosan strukturált, egyéni szükségletekhez igazított beavatkozás a legeredményesebb.

1. A strukturált tanítás – TEACCH

TEACCH módszer alkalmazása egyénre szabott formában történik intézményi és otthoni körülmények között egyaránt. A szülőkre a program minden szakaszában nagymértékben támaszkodik. Az egyénre szabott strukturált környezet kialakítása a legfontosabb szempont a fejlesztés során, ami segíti a napi tevékenységek végrehajtását, biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi számukra a világot. A vizuális segítségnyújtással a gyermek számára azonnal átláthatóvá válik, hogy mit kell tennie. Az alternatív viselkedésminták tanításával könnyebbé válik a társakkal való kapcsolati rendszer kialakítása, az élethelyzetekhez való alkalmazkodás.

2. ABA terápia (Applied Behavior Analysis – Alkalmazott viselkedéselemzés)

Az ABA a viselkedésterápiák közé sorolható. Célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játékkészség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés leépítése. A módszer a megfelelő viselkedés jutalmazásával segíti annak elsajátítását. A rossz válaszokat a jutalom elmaradása követi. Az, hogy mit használunk jutalomként, vagyis a helyes viselkedés megerősítőjeként, a gyermek motivációjának függvénye.

A terápia sikerének fontos feltétele a gyermek környezetének együttműködése, hisz a tanulás jó esetben folyamatos. Ahhoz, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb legyen, legalább napi 5-6 óra foglalkozás, illetve minél korábbi intervenció szükséges.

3. PECS módszer (Picture Exchange Communication System – Képkártya-csere módszer)

A PECS módszer olyan tanítási rendszer, amely lehetőséget biztosít a beszédképesség területén jelentős elmaradást mutató gyermekek számára, hogy képek alkalmazásának segítségével kommunikálhassanak. A képkártya-csere módszer kezdetben megtanítja a gyermeket a tárgykép és tárgy közötti összefüggés (csere) megértésére, majd fokozatosan a képek és szimbólumok megkülönböztetésére. A szimbólumokkal történő mondatalkotás elsajátítására törekszik, így a PECS megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek kifejezhesse vágyait, megfigyeléseit és érzéseit, valamint segíti az önálló szókincs kialakulását. Bár a módszer vizuális segédeszközként szerepel az autista személyek fejlődésének támogatásában, a verbális kommunikációra biztatja a gyermeket. A PECS módszer otthon és intézményi keretek között egyaránt (pl. óvoda, iskola) alkalmazható.

(Szabóné Harangozó Andrea)