A diszkalkulia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban

A diszkalkulia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban

A diszkalkulia a tanulási zavarok egyik formája, fő tünete a számolási képesség gyengesége. A gyermek számára problémát okoz a mennyiségek számokhoz való hozzárendelése, a számok felismerése, leírása, illetve a műveletek elvégzése. Sokszor csak később derül ki a probléma, mert a gyermek egyébként jó képességű, jól tudja kompenzálni a számolás területén mutatkozó nehézségeit. Mivel már óvodáskorban előre jelezhető a későbbi tanulási nehézség, éppen ezért fontos, hogy észrevegyük a figyelmeztető jeleket.

Milyen területeken tapasztalhatunk elmaradást?

A tanulási problémák hátterében gyakoriak a nagymozgás és a finommozgás területén megfigyelhető eltérések. Ezért már csecsemőkorban figyeljünk fel arra, ha gyermekünk későn ül fel, későn kezd állni, járni, vagy ha valamelyik mozgásforma kimarad, például nem kúszik vagy nem mászik.

A sok hangot érintő beszédhanghibák, a pöszeség, a nyelvi fejlődés késése, a szegényes szókincs – a diszlexiához hasonlóan – szintén veszélyeztetettségre utal. Az egyszerű matematikai fogalmakat (sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi) nehezen érti meg, és nem is használja azokat. Gyakori, hogy a gyermek összekeveri az időbeli sorrendet, nem tudja a napszakok, napok, hónapok, évszakok neveit. A mondókákat, verseket nehezen tanulja meg és pontatlanul idézi fel.

Előfordul, hogy nehezen látja meg a különbséget és a hasonlóságot formák, ábrák között, illetve nehezen különbözteti meg a hangokat, összetéveszti a hasonló hangzású számokat (pl.: négy-hét). A saját testen és térben való tájékozódás nehézségét, a bal-jobb megkülönböztetésének problémáit szintén figyelemkeltő jelnek tekinthetjük.

A diszkalkulia veszélyeztetett gyermek nem érdeklődik a számok iránt, nem számolgat, a mennyiségeket nem tudja megmutatni az ujjain. Előfordul, hogy a gyermeknek nem sikerül megfelelően összehangolnia a mozgás és a beszéd ritmusát, éppen ezért eltéveszti a számlálást (gyorsabban, vagy lassabban mutat, mint ahogy számlál). Erre már 3-4 éves korban is érdemes odafigyelni.

Milyen segítségre lehet szükség? Ki tud segíteni?

A mindennapi tevékenységek és a játék már önmagukban is hozzájárulnak gyermekük képességeinek fejlődéséhez. Amennyiben mégis azt tapasztalják, hogy egy-egy fentebb említett funkció fejlettsége jóval elmarad a gyermek életkorának megfelelő szinttől, legelőször érdemes az óvodapedagógushoz fordulni. Feltehetjük neki kérdéseinket és kikérhetjük véleményét, tanácsát, azzal kapcsolatban, ő hogyan látja a gyermeket.

Előfordul, hogy csak néhány területen tapasztalható eltérés, ezek a későbbiekben mégis alapját képezhetik tanulási nehézségnek vagy esetleg tanulási zavarnak. Éppen ezért fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek. Helyesen megválasztott játékokkal és személyre szabott fejlesztéssel csökkenthető a diszkalkulia kialakulásának veszélye. Ebben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak számunkra segítséget nyújtani.

(Szabóné Harangozó Andrea)