A logopédus

Szakemberek a gyermekúton

A „gyermekút” célja, hogy a szülő és szakember számára egyaránt egyértelműen követhetőek, áttekinthetőek legyenek, hova, kihez kell fordulni és milyen szűrővizsgálatokat kell kérni, ha a gyermek fejlődésében problémával találkoznak. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a felismerés, jelzés, diagnosztizálás, ellátásba kerülés pontos, meghatározott lépéseivel; a szakemberek pedig kellően tájékozottak legyenek a más szakterületeken nyújtható ellátásokról. Ezért indítjuk el cikksorozatunkat a 0-6 éves korosztállyal foglalkozó szakemberek bemutatásával. A szülőket szeretnénk ezekkel az ismeretekkel segíteni: tájékozódjanak arról, gyermekük ellátásában dolgozó szakemberek miben tudnak segíteni, milyen problémákra tudnak terápiákat biztosítani, milyen módszerekkel, eszközökkel dolgoznak, és hogyan juthatnak el hozzájuk.

Ki a logopédus?

A logopédus logopédia szakirányon végzett gyógypedagógus. Feladata a beszédindítás, a hang-, beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése.

A logopédus végzi a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint elvégzi a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezi a további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

A logopédus munkája során gyakran együttműködik orvosokkal, pszichológusokkal, pedagógusokkal, más területen képzett gyógypedagógusokkal, gyógytornászokkal, ápolókkal és más segítő szakemberekkel.

Milyen problémák esetén forduljunk logopédushoz?

- Ha a gyermek ajak- és/vagy szájpadhasadékkal, vagy más fejlődési rendellenességgel született.

- Ha nem indul meg időben a beszéd (megkésett beszédfejlődés).

- Ha nyelvfejlődés nem a tipikus utat követi, hanem eltér attól (nyelvi zavar).

- Ha a gyermek beszéde még 5-6 éves korban is nehezen érthető (artikulációs zavar-pöszeség).

- Ha a gyermeknek beszédészlelési és beszédértési problémái vannak.

- Ha a gyermek óvodáskorban részképesség problémákkal küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenció).

- Ha a gyermek iskoláskorban részképesség problémákkal küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció).

- Nyelvlökéses nyelés esetén, melyet leggyakrabban a fogorvos, a fogszabályozó szakorvos fedez fel és javasolja a logopédust.

- Diszfónia esetén (rekedt, fátyolos hang, hangszalagcsomó stb.).

- Ha a gyermek dadog vagy hadar.

- Ha egy felnőtt sérülés vagy betegség következtében rehabilitációra szorul: a hangadás, a beszéd és a beszédértés, a táplálkozás vagy az írás és olvasás terén vannak nehézségei.

Hol és hogyan juthatunk logopédiai ellátáshoz?

A logopédus a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben, óvodákban, iskolákban, valamint az egészségügyi ellátórendszerben és magánellátás keretén belül egyaránt dolgozhat.

A 0-3 éves korú gyermekek ellátása többnyire a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál történik a szülő jelentkezése alapján. Az óvodás és iskolás gyermekek a logopédiai szűrővizsgálatok alapján, elsősorban az intézményen belül kerülnek ellátásra.

A beszédszervek fejlődési rendellenessége (lenőtt nyelvfék, fognövési rendellenességek vagy az ajak- és szájpadhasadék) esetén a terápia megkezdése előtt vagy azzal párhuzamosan többnyire valamilyen műtéti beavatkozásra van szükség. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknél a gyermekeknél több évig tartó kezelésre lehet számítani, ami még az iskoláskorra is áthúzódik.

A dadogás hátterében lévő összetett tényezők miatt logopédusok és pszichológusok egyaránt foglalkoznak ezzel a problémával. Napjainkban komplex terápiával igyekeznek segíteni a dadogó gyermeken. Ezek a terápiák többnyire a területileg pedagógiai szakszolgálatnál zajlanak a szülő jelentkezése alapján.

A problémák és a terápiák részletes leírását további cikkeinkben találja (Nyelvfejlődési késés, Artikulációs zavarok, Beszéd- és nyelvi zavar, Dadogás, A diszlexia veszélyeztetettség jelei óvodás korban, A diszgráfia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban, A diszkalkulia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban, Kognitív és logopédiai terápiák).

Forrás: Gyermekút Módszertani Kézikönyv, szerk. KEREKI Judit, EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt, Budapest, CSBO Nonprofit Közhasznú Kft., 2020.

Szabóné Harangozó Andrea