Menü
Április 2-a, az Autizmus Világnapja. Segítsük az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek és felnőttek mindennapi életét.
Az autizmusspektrum-zavar egy neurológiai-fejlődési rendellenesség, amely hatással van a kommunikációra, a társas kapcsolatokra és a viselkedésre.
A leggyakoribb jellemzői közé tartozik:
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a korai felismerés és a megfelelő fejlesztés jelentősen javíthatja az érintett gyermekek és felnőttek életminőségét, éppen ezért fontos a korai diagnózis és a célzott támogatás.
„A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekten belül sokat dolgoztunk azon, hogy a szakemberek minél korábban felismerjék az eltérő fejlődés jegyeit, köztük az autizmusspektrum-zavar tüneteit. Megfogalmaztuk azokat a jeleket, tüneteket, amelyek a szülőket, az alapellátásban dolgozó szakembereket segíthetik a felismerésben. Fontosnak tartottuk, hogy támogassuk abban a szakembereket, hogy megfelelő biztonsággal tudják beazonosítani, diagnosztizálni a problémát, és abban is nagy lépést tettünk előre, hogy az érintettek megkapják a megfelelő terápiás ellátást.” – mondja dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója.
„A szülők és szakemberek számára segítséget nyújtottunk abban, hogy minél hamarabb felismerjék az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek eltérő fejlődésének, viselkedésének gyanújeleit. Támogattuk őket, hogy a gyermekek ezek után minél korábban elkerüljenek a megfelelő diagnosztikus helyszínekre.” – tette hozzá.
A korai fejlesztés egyik legkorszerűbb módszere az Early Start Denver Model (ESDM), amelyet már néhány magyarországi szakember is elsajátított. Ez a terápiás módszer segíti az autizmussal élő 12-48 hónapos gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek fejlődését.
„Lefordítottuk azt az amerikai kutatók által megírt módszertani kézikönyvet, amely a terápiás módszer elsajátítását segíti. A könyvet bemutattuk, a módszert pedig tréning keretében ismertettük meg a szakemberekkel, egy amerikai tréner segítségével. Kevés olyan módszer van ezen a területen, amely a korai időszakra fókuésőbbi életkorban ismerik fel a szülők és a szakemberek. Leginkább 2-3 éves korban vagy utána fognak gyanút, amikor a beszéd, a kommunikáció hiánya vagy elégtelensége, a játék furcsasága szemet szúr. Érzik a szülők, hogy valamiben más a gyermekük, de még nem tudják, hogy pontosan miben is. Nem veszi fel velük a szemkontaktust, nem egyértelműek a reakciói, nem hajlandó személyes interakcióba lépni. Ez ad gyanúra okot, pedig vannak ennél korábban megjelenő jegyek is, akár már csecsemőkorban. Ilyen, amikor például nem érdekli a babát az édesanyja arca, nem érdeklik azok a társas ingerek, amelyek ebben a korban szokásosan vonzóak. Ezen igyekszik segíteni a Denver módszer, amelynek célja, hogy az érintett kisgyermekeknél növekedjen a spontán hajlandóság a más személyekkel való interakciójukban, és a hozzájuk való kapcsolódási képességük fejlődjön. Ezzel új utat nyit afelé, hogy szociális képességeik megfelelően kialakuljanak.”
A családok számára nemcsak a megfelelő, komplex terápiás, fejlesztő eljárások elérhetősége fontos, hanem az is, hogy megfelelő információhoz és támogatáshoz jussanak. A Gyermekút Módszertani Központ által gondozott Lépések című könyv II. részében külön fejezet foglalkozik az autizmusspektrum-zavarral érintett gyermekekkel.
Milyen úton halad végig a kisgyermek, ha gyanítják nála az említett zavart?
– A projekt keretében készült Gyermekút kézikönyv tartalmazza azt az utat, amelyet az autizmusspektrum-zavar esetén a gyermek és családja bejár a felismeréstől a terápiás ellátásba kerülésig. Azt is részletezi, hogy a szakembereknek milyen megfigyeléseket kell végezniük ahhoz, hogy minél korábban kimondhassák a gyermekről: autizmusspektrum-zavarral küzd. Rögzíti, hogy milyen kompetenciával rendelkező szakember végzi a szűrést, a diagnózist, az állapotmegismerést és a fejlesztést. Ezeket nagyon pontosan leírtuk. Ha bizonyossá vált az autizmus, akkor a megfelelő terápiás, illetve korai fejlesztő szolgáltatás felé irányítjuk a családot. Annak érdekében, hogy a korai ellátásban minél többen megismerjék az ellátási utat, képzéseket szervezünk, amelyekben védőnők, orvosok, kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális munkások vesznek részt. – mondja a szakember.
Dr. Kereki Judit hozzáteszi még: „Az autizmussal élő gyermekek mielőbbi célzott ellátáshoz juttatása és korai, komplex fejlesztése nemcsak a családok, hanem az egész társadalom közös felelőssége. Ezért is elengedhetetlen, hogy minél több szakterület képviselői, többek között pedagógusok, fejlesztő szakemberek, egészségügyi dolgozók tudjanak minél többet erről az összetett idegfejlődési zavarról, annak felismeréséről, a továbbküldési lehetőségekről, valamint ismerjék, és adott esetben alkalmazzák az állapot javulását célzó legújabb módszereket.”
