Megkésett beszédfejlődésről (nyelvfejlődési késésről) általában akkor beszélhetünk, ha a gyermek 2,5-3 éves kor után – ép hallás és ép értelem mellett – nem, vagy nagyon keveset beszél. Az elmaradás elsősorban az aktív szókincs és a mondatalkotás lassúbb fejlődésében, a gyermeknyelvi szavak fennmaradásában, enyhe diszgrammatizmusban (nyelvtanilag helytelen mondatalkotásban) és az általános pöszeségre jellemző tünetekben fejeződik ki. A beszédmegértés ugyanakkor zavartalan lehet, szó- és mondatmegértésük megfelelő, az utasításokat többnyire pontosan követik.
A gyermekek számára a család a legfontosabb kommunikációs színtér. Az, hogy a szüleiktől milyen mintát kapnak, és hogy a családtagok mennyi időt fordítanak a velük való beszélgetésre, jelentősen befolyásolhatja fejlődésüket. Kulcsfontosságú, hogy szülőként minél több lehetőséget teremtsenek a gyermekükkel való beszélgetésre, hogy érdeklődjenek az őt érintő dolgok, események iránt. Törekedjenek arra, hogy gyermekük minél kevésbé legyen kitéve a tömegkommunikációs eszközök káros hatásának, helyette inkább meséljenek neki. Ügyeljenek arra, hogy mindig „tisztán” beszéljenek, lehetőleg úgy, hogy lássa az Önök arcát, ezzel is segítve a megfelelő artikuláció kialakulását. Soha ne utánozzák, ne csúfolják ki gyermeküket hibás beszéde miatt.
A bölcsődében, óvodában kérjék meg a kisgyermeknevelőket és az óvodapedagógusokat, hogy tegyék Önök számára is elérhetővé a napközben tanult mondókákat, versikéket, dalokat. Így otthon, akár egy-egy szótöredék vagy dallam alapján is felismerhetik, illetve kiegészíthetik a gyermek által előadottakat, segítve ezzel a beszédfejlődését. További ötleteket adhatnak a különböző mondókás könyvek, CD-k, internetes források. Azt azonban ismételten hangsúlyozzuk, hogy a gyermek számára a szülőkkel való közös mondókázás, éneklés és az ölbeli játékok élményét nem pótolhatja semmilyen tömegkommunikációs eszköz.
Sajnos a nyelvfejlődési elmaradások esetén nemcsak a szülők, hanem a szakemberek részéről is tetten érhető a „majd kinövi” szemlélet, ami akadályozza, hogy a segítségre szoruló gyermekek és családjaik idejében megkapják a szükséges segítséget.
A probléma korai felismerése, az időben nyújtott segítség döntő jelentőségű a gyermek optimális fejlődése és a másodlagos problémák megelőzése szempontjából. Előfordul, hogy a nyelvi fejlődés elmaradása később más fejlődési zavar – például hallássérülés, értelmi elmaradás vagy az autizmus – tüneteként értelmezhető.
Éppen ezért amennyiben gyermekük beszédfejlődésében már hároméves kor előtt súlyos elmaradás tapasztalható, mindenképpen fontos szakemberhez, logopédushoz fordulni.
Ha aggódunk gyermekünk beszédfejlődésének elmaradása miatt, keressük fel az illetékes járási, kerületi pedagógiai szakszolgálatot, vagy korai fejlesztő központot, ahol a gyermek komplex vizsgálatát követően – szükség esetén – logopédiai ellátásba kerülhet. A gyermekek fejlesztése egyéni és/vagy csoportos formában zajlik a szülők, elsősorban az édesanyák bevonásával.
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabóné Harangozó Andrea
