Mivel a születése óta ezen a helyen lakik, gondolkodásában ez az egyetlen elképzelhető otthon. Viszont egy család életében előfordulhat, hogy el kell költözni és így a gyermek számára elveszik a biztonságot adó lakóhely.
A költözés okozta változást nem könnyű átélni a gyermekeknek. Legtöbbször megrendül a biztonságérzetük, veszteségélményt élnek át. Egy olyan kicsi gyermeknek, aki még nem tudja felfogni az ilyen jellegű változást, nehéz elképzelni azt, hogy életének stabil pontjai – az otthona, a játékok, az ágya – hol lesznek ezután. Hol fognak majd játszani? Számára ezek nem könnyen megválaszolható kérdések, s ez fokozza bizonytalanságát. Inkább csak a költözés után szembesül azzal, hogy a neki fontos dolgokat, embereket, gyermekeket már nem láthatja többé, mert azok a régi helyen maradtak. Bizonytalanságát és veszteségélményét fokozza, ha a költözés a szülők válása miatt történik, és a régi lakóhely elvesztése mellett az egyik szülővel, esetleg a testvérével sem él ezután együtt.
Ha gyermekünk már óvodába vagy bölcsődébe jár, a költözés lebonyolítása után is adódhatnak nehézségek. Új barátokat kell találnia a játszótéren vagy az óvodában, új szokásokat kell megismernie, és alkalmazkodni hozzájuk. Közben hiányozhatnak neki a régi pajtások, a régi óvónéni. Minél nagyobb a változás a lakókörnyezetben, annál nagyobb próbatételt jelenthet az áthidalása. Egy kisfaluból egy nagyvárosi környezetbe költöző gyermek számára például a zsúfolt környezet, az erős zaj igencsak nyomasztó lehet. Ha a régi lakóhelyen volt kert, és most nincs, ahhoz szintén nehéz lehet hozzászokni. Újabb gondokat jelenthet, ha egy más nyelvet beszélő országba költöznek, és nem érti a beszédüket.
Gyermekünk helyzetét nehezíti, ha a költözés során mi is feszültek vagyunk, és nem tudunk eléggé ráfigyelni.
A költözésről akkor érdemes az óvodás vagy kisebb gyermekkel beszélni, amikor mi szülők már pontosan tudjuk, hogy mikor és hova költözünk. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a költözés a gyermeknek érzelmi kérdés is, és nem lesz könnyű megküzdenie a bizonytalansággal, a veszteségeivel.
Először magyarázzuk el az ő szintjén, hogy mi fog történni, ezután elvihetjük az új lakóhelyre, megmutathatjuk, hogy hol fogunk majd lakni, hol lesz a szobája, az ágya. Elmesélhetjük, hogyan kerülnek majd át a család használati tárgyai az új helyre. Rajzokkal, mesékkel is segíthetjük, hogy el tudja képzelni azt, ami majd történik. Nagy jelentősége van annak, hogy a gyermekünknek lehetősége legyen szomorkodni amiatt, amit elveszített, még akkor is, ha nekünk ez nem tűnik olyan fontosnak. Bagatellizálás helyett, ha a gyermekünket szomorúnak látjuk, beszélgetni kell vele, hogy kimondhassa az ezzel kapcsolatos érzéseit.
Külön nehézséget jelent, ha már bölcsődébe vagy óvodába járt, beszokott oda, és most ebben is váltani kell, új helyre kell beszoknia. Ha már voltak barátai, kötődött az óvónénihez, lehetőséget kell adni arra, hogy elbúcsúzhasson, és elvihessen valamilyen emléket.
Ha a családi életben egyéb változás is van, ami újabb alkalmazkodást kíván a gyermektől, akkor szorongásos tünetek jelenhetnek meg. Például az addig jól alvó gyermek éjszakánként felébred, nem hajlandó egyedül öltözni, vagy érzékenyebbé válik, gyakrabban sír. Ebben a helyzetben szükséges az érzelmi támogatás, a vigasztalás, a megértés.
A költözés hatása a bölcsődei, óvodai viselkedésben is megjelenhet. Az átélt bizonytalanság és feszültség miatt a gyermekek gyakran érzékenyebbek, sírósabbak, visszahúzódóbbak lesznek, vagy éppen ellenkezőleg; a feszültség miatt verekednek, agresszívabbá válnak a társaikkal. Ez a viselkedésváltozás legtöbbször átmeneti, ami néhány hónap után megszűnik. Ha a problémák állandósulnak, akkor érdemes pszichológus segítségét igénybe venni.
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabóné Harangozó Andrea
