A konduktív pedagógia Dr. Pető András (1894-1967) által kidolgozott holisztikus rendszerszemléletű, gyermekközpontú pedagógia, melynek jellemzője, hogy rávezetéses tanulással mozgósítja az egyén mentális tartalékait.
A konduktor segítő, gondozó és rehabilitáló pedagógus. Terapeutaként a fejlesztést széles tevékenységben végzi, a kognitív- és mozgásfejlesztést komplex eseményként kezeli. Mivel a sérült agy rendelkezik mentális tartalékokkal, ezt az agyi plaszticitást (a változásra való képességet) használja ki a szakember célzott feladatok összeállításával, rávezetéssel a legkorábbi életkortól. Minden gyermeknek egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsági véleménye alapján, és ennek tartalmát ismertetik a szülővel. A fejlesztés időtartamát a konduktor határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében.
Központi idegrendszeri sérülés esetén a mozgássérült gyermek 6 éves korig részesülhet korai konduktív nevelésben, intenzív intervallum nevelésben, nevelési tanácsadásban. Ez az ellátás az óvodai neveléshez (iskolai neveléshez és oktatáshoz) kapcsolódóan nyújtható a pedagógiai szakszolgálatban vagy egységes gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézmény (EGYMI) által. A fejlesztő foglalkozások a szakértői bizottság véleménye alapján lehetnek egyéniek vagy csoportosak, amelyben a szülő is közreműködik. Az ellátás a tanév rendjéhez igazodik, de év közben is megkezdhető.
A konduktor a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben, óvodákban, iskolákban, valamint az egészségügyi ellátórendszerben és magánellátás keretén belül egyaránt dolgozhat.
Korai konduktív nevelés ajánlott a központi idegrendszeri sérült, koraszülött, eltérő izomtónusú és megkésett pszichomotoros fejlődésű gyermekeknek. Mivel haladéktalanul fontos a megelőzés, a minél korábban elkezdett komplex fejlesztéssel megelőzhetők a társuló diszfunkciók, a központi idegrendszeri károsodás és részképességzavarok.
Figyelemfelkeltő jelek esetén 18 hónapos korig csecsemő- és gyermekgyógyász, illetve gyermek-neurológia szakorvos diagnosztikai véleménye alapján utalják be a gyermeket a fejlesztést végző intézménybe. Ilyenkor nem szükséges a személyes megjelenés az illetékes szakértői bizottságnál. Amennyiben a gyermek már elmúlt 18 hónapos, vagy bölcsődébe, óvodába megy, a megyei szakértői bizottság komplex vizsgálat során állapítja meg a mozgásszervi fogyatékosság tényét. Amennyiben a gyermek speciális ellátásra szorul, fejlesztési javaslatot tesz a további terápiákkal kapcsolatban, és kijelöli az ellátó intézményt. Abban az esetben, ha egy gyermek többségi, illetve együtt nevelést biztosító óvodába megy az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) utazószolgálat szakemberei látják el a speciális fejlesztést. Amennyiben a gyermek nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe, akkor 3 éves kora után is részesül fejlesztésben.
Amennyiben a szülő beutaló nélkül jelentkezik a Semmelweis Egyetem Pető András Kar Pedagógiai Szakszolgálatán, az intézmény szakembereinek alapos diagnosztikai, tünetfeltáró munkával kell dönteni arról, hogy a gyermek fejlesztésre szorul-e, és milyen nevelési forma a leghatékonyabb a számára. Ekkor dől el az is, hogy a motoros valamint a járulékos tünetek mellett a mentális állapot lehetővé teszi-e az aktív, kétoldalú fejlesztő munkát.
A szűrés, vagyis konduktív vizsgálat során – neurológus szakemberrel szorosan együttműködve – az előzetes tapasztalatokat felhasználva megfigyeléssel és manuális vizsgálattal feltérképezik a csecsemő mozgásmintáit, érzékelésre, észlelésre vonatkozó érzékszervi fejlettségét, sírását, közvetlen reakcióit. A korai szűrés célja a legkorábbi konduktív nevelés biztosítása, a csecsemő minél hamarabb elkezdődő fejlesztése.
Kihelyezett konduktív pedagógiai prevenciós tanácsadást két klinikán és Budapest kerületeinek gyermekorvosi/védőnői rendelőjében végeznek, együttműködve az alapellátásban dolgozó szakemberekkel.
Gruber Mónika
