Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknél az agy eltérő fejlődése a környezetből érkező hatások, ingerek más módon való feldolgozását eredményezi: van, amelyekre fokozottan, míg másokra kevésbé érzékenyen reagál. Az ezen állapotban élő gyermekek közötti jelentős különbséget a társuló fogyatékosság is okozhatja. A kiváltó okok nem egyértelműek, de a genetikai meghatározottság elsődlegesnek látszik, gyakori a méhen belüli életben elszenvedett vírusfertőzés, míg több – a köztudatban élő ok – nem bizonyított, mint például a védőoltások hatása vagy az érzelmileg hideg, nem elérhető anyai nevelés. Az autizmus, mai tudásunk alapján nem gyógyítható, de a gyermek képességei nagyon sokféleképpen fejleszthetők, életminőségük javítható az állapothoz adaptált, minél korábban megkezdett komplex fejlesztéssel. A pedagógiai szakszolgálat, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter, illetve az autizmust diagnosztizáló intézmény segíti a szülőt.
A figyelemfelkeltő jelek egészen pici életkorban megfigyelhetők, elmarad a 3-5 hónapos korban szokásos „szociális mosoly”, a kézben tartott csecsemő nem simul a szülőhöz, „rongybabázik” (elernyednek az izmai) vagy hirtelen kimerevíti magát. Nem mutat rá tárgyakra, nem követi a tekintetet. Tapasztalható a ritmikusan ismétlődő kéz és lábmozgás, a himbálózás, majd a tárgyak pörgetése. A változásra adott dühös, agresszív reakciói különböznek a dackorszakban jellemzőktől. A beszédfejlődés késése, nem tipikus módja, vagy elmaradása erősítik a gyanút a szülőben, ezért a legtöbb diagnózis 3 éves kor körül keletkezik.
• Érzékeny a figyelemfelkeltő jelekre, és mielőbb segítséget kér, és a kapott diagnózis alapján biztosítja gyermeke számára a megfelelő ellátást, fejlesztést.
• Együttműködése a fejlesztőkkel érinti a saját tanulási folyamatát, így lehetősége lesz otthoni környezetben is használni azokat az eszközöket, módszereket, amelyek a gyermeke optimális fejlődését eredményezik.
• Érzelmileg biztonságos, fizikailag kiszámítható, az állapotának megfelelően támogató környezetet biztosít, a tér és az idő strukturálásával (jól kialakított időbeosztás)
• Legjobb tudása szerint felkészíti a környezetet – tágabb család, barátok, gyermekközösség - a kisgyermek várható viselkedésére, és felhívja a figyelmet a gyermekhez alkalmazkodó válaszok fontosságára.
• A 24 órás készenlét mellett megteremti önmaga számára a kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget, mert hosszú távon csak így tudja gyermekét megfelelő érzelmi támogatásban részesíteni, szükség esetén ellátni.
A jószándék elengedhetetlen, de kevés, hiszen a gyermeknek – és sok esetben nekünk, felnőtteknek is – ismeretekre van szükségünk ahhoz, hogy tudjuk, milyen reakció várható, hogy ne rettenjünk meg, képesek legyünk azt elfogadni, és lehetőség szerint támogatni az autista kisgyermek természetes viselkedésmódját.
• Ne simogasd, ő ezt nem szereti!
• Ne kiabálj a közelében!
• Nem mindig tudjuk, hogy a másik miért örül, nevet, mosolyog vagy szomorú, ezt náluk még nehezebb kitalálni.
• Ő jobban szeret egyedül lenni, egyedül játszani, mint veled.
• Nehéz őt kimozdítani a megszokott helyzetekből, fogadd el, ha ez neked sem sikerül!
• Ha beszél, hallgasd megértéssel, ha már ezerszer hallottad, akkor is!
Az atipikus fejlődéssel nem érintett gyermek szülőjeként a nehézségek mellett érdemes azokat az előnyöket is számba venni, amit a saját gyermek kap az autizmus spektrumzavarral elő társakkal való kapcsolatból.
A másik elfogadása elősegíti önmagunk elfogadásának fejlődését, nő a gyermek önbizalma, megtanulja a másik elfogadásán keresztül saját „másságát” és elkövetett hibáinak elfogadását. Ennek szorongáscsökkentő hatása is lehet.
Fejlődik szociális kompetenciája, mert van módja gyakorolni nehezített körülmények között a kommunikációt, a szóbeli érintkezés mellett az egymásra hangolódás más módjait.
Megtanulja az elutasítást elfogadni, azt a másik döntéseként értelmezni, nem csökkentve ezzel önértékelését.
A mássággal való találkozás segíti a személyiség rugalmasabb fejlődését, ami a kreativitás alapjául is szolgál.
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabó Győzőné Magdi
