Ebben az életkori szakaszban a lassúbb mozgásfejlődésű gyermekek is elkezdenek önállóan járni. A már egy ideje két lábon közlekedő tipegők járása összerendezettebbé válik, de az akadályok vagy a sietség bizonytalansághoz, esetleg eséshez vezethetnek. A járás már elég biztonságos nemcsak az elinduláshoz, megálláshoz és irányváltásokhoz, hanem ahhoz is, hogy gyermekük cipekedjen, hozni-vinni tudja a játékait, illetve húzza és tolja, amit lehet. Egyre hosszabb sétákra lehet vele elindulni. A földről már képes kapaszkodás nélkül felállni, és miközben játszik, hosszú ideig stabilan megáll. A guggoló helyzet szintén kedvelt pozícióvá válik a játékhoz is. Ebben az életkorban a kisded már szeret labdázni, képes a labdát állva eldobni anélkül, hogy elesne. A labdarúgást is megpróbálja utánozni, de ez még azt jelenti, hogy járás közben nekimegy a labdának, és így löki tovább. Vannak kisgyermek, akik egy-másfél éves koruk körül ráéreznek a gyors haladás örömére, és például a műanyag kismotort, futóbiciklit előszeretettel hajtják a lábukkal. Meg tanulnak rajta egyensúlyozni, sebességet változtatni és kormányozni haladás közben; le sem akarnak szállni róla. Mások csak később fogják örömüket lelni benne.
Gyermekük kézmozgása is egyre ügyesebbé válik, és a ki-be pakolászás során egyre kisebb résekbe, lyukakba gyömöszöli a játékokat. Méretük és formájuk szerint is próbálja a pontosan illeszkedő formákat a helyükre tenni. A szülei tevékenységeinek utánzása során (főzés, szerelés, takarítás) is egyre többféle tárggyal végzett mozdulatot próbálgat. Képeskönyvek kemény lapjainak forgatása mellett már próbálkozik a vékony lapú könyvekkel, újságokkal is. A kézzel evés mellett próbálja elsajátítani az evőeszközök használatát és a pohárból ivást is. Próbál egyedül vetkőzni, zoknit, sapkát, cipőt vagy kesztyűt levenni. Ebben a korban az öltözködés, a pelenkacsere nehézkessé válhat, különösen, ha a szülők ragaszkodnak a régi, háton fekvős megoldáshoz. Vannak gyermekek, akik könnyebben válnak partnerré, ha már álló helyzetben történik a tisztába tevés. Mivel gyermekük beszédértése is rohamosan fejlődik, érdemes minden önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységet előre, röviden jelezni neki, hiszen így nem éri váratlanul őt.
Az egyszerűbb tiltásokat, utasításokat már megérti, és többnyire képes azoknak eleget tenni, hacsak nem lát valami új dolgot, ami eltereli a figyelmét. Ahhoz, hogy veszélyek nélkül felfedezze a környezetét, és a tanulás is biztosítva legyen számára, ahhoz Önöknek biztonságos szabadságot és elegendő teret kell adniuk a gyermeküknek. Fontos továbbá, hogy mindig legyenek jelen, vagy a háttérben, hogy reagálni tudjanak a kicsi érzelmi szükségleteire, és biztassák önállósági törekvéseit.
Gyermekük még többnyire szavak nélkül, de egyre ügyesebben és határozottabban képes kifejezni szándékait, például sírás nélkül elutasít tárgyakat, személyeket. Öröme, bánata az arcán tükröződik, és ehhez gesztusokat is társít. Szüleit magától megöleli érzelmes helyzetekben. Ha nem szeretne egy idegennel „beszélgetni”, akkor elfordul, „csúnyán néz”, anyjához bújik. Bár a szeparációs szorongás lassan oldódik, idegen felnőttekkel, ritkán látott családtagokkal gyakran még inkább tartózkodó.
A hangzó beszéd terén eleinte a gagyogásba, halandzsába vegyül egy-két valódi szó, majd egyre több szó jelenik meg, és a gagyogás kissé háttérbe szorul. Első megjelenő szavai is általában főnevek; jellemzően kevesebb igét használ. Ezeket akár a felnőtt nyelvben előforduló formában is mondhatja, például „baba”; vagy akár ennek töredékeként (’ba’); vagy hangutánzó szóként (’oá’); akár saját maga alkotta szóként (’dudu’). Valódi szavakként viszont csak akkor könyvelhetjük el ezeket, ha a gyermek következetesen mindig ugyanazt a tárgyat, jelenséget nevezi meg vele. Addig még nem lehetünk biztosak ebben, amíg csak utánmondja a felnőtt szavait. A lányok általában előbb kezdenek el szavakban beszélni, mint a fiúk, tehát lehet, hogy a korszak végére a lányoknál a gagyogást teljesen háttérbe szorítják a kimondott szavak. A kisdedek ebben a korban általában még sokkal kiterjedtebb jelentéstartalommal használják a szavakat. Például a ’tatao’ (kakaó) jelentheti azt is, hogy „kakaót kérek”, vagy azt is, hogy „itt a kakaó, tudom, hogy ide kell ülnöm”, vagy azt is, hogy „a tesóm is kakaót iszik”, vagy hogy „a boltban vegyünk kakaót”. Fontos, hogy türelemmel próbálják kitalálni, gyermekük mit szeretne mondani.
A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.
Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.
A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. A sérülés specifikus terápiákról bővebben a „Terápiák” címszó alatt olvashatnak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabóné Harangozó Andrea
