Figyelemfelkeltő jel lehet, ha gyakran visszakérdez, a kérdésekre nem megfelelő (inadekvát) válaszokat ad, ha nehezen érti meg a feladatokat. Általában nem szeretnek mesét hallgatni, a hallott mesét nem tudják elmondani, mivel nem értik a mese részleteit, összefüggéseit. Gyakori, hogy figyelmetlennek vagy engedetlennek gondolják őket a szülők és a pedagógusok, pedig egyáltalán nem erről van szó. A kommunikációs nehézségek miatt további másodlagos pszichés tünetek is előfordulhatnak.
A beszéd- és/vagy nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekekre jó hatású a többi gyermekkel együtt történő (integrált) nevelés, de természetesen a szakszerű logopédiai segítség ebben az esetben is elengedhetetlen feltétel.
Attól függően, hogy beszéd- vagy nyelvi zavarral küzd, és hogy milyen más járulékos tünetei vannak, más-más típusú további segítségre lehet szüksége.
Három-négy éves kor alatt a beszédhiba még nem tudatosodik a kisgyermekben, általában szívesen beszél, anélkül, hogy feszélyezve érezné magát. A közvetlen környezet hozzáállása nagyban hozzájárul a gyermek személyiségének, és azon belül az önmagához való viszonyulásának az alakulásához. Amennyiben a beszédére vonatkozóan negatív visszajelzéseket kap, elveszítheti beszédkedvét, visszahúzódóvá válhat.
Különös figyelmet kell fordítani azokra a gyermekekre, akiknek a beszédzavara a beszédszervek periférikus károsodásából ered (például ajak- és szájpadhasadék), hiszen az ő esetükben külső jelek is megfigyelhetők (elsősorban az arcon), ezért fokozottan ki vannak téve a társak gúnyolódásának, esetleg tartózkodó magatartásának. Az ajak- és szájpadhasadék kezelése hosszú évekig elhúzódó folyamat, ezért a kórházi kezelések negatív következményeivel is számolni kell. Mivel a probléma – elsősorban az ajak- és szájpadhasadék esetében – nemcsak a beszédet, hanem az étkezést is érinti, ezek a gyermekek ezzel kapcsolatban is segítségre szorulhatnak.
Négy-ötéves kortól a beszéd- és/vagy nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekeknél szinte minden esetben alkalmazkodási problémákkal lehet számolni, mivel a tünetek ilyenkor már a társaik számára is figyelemfelkeltők, illetve a kommunikációs folyamatot is gátolják. Gyakori, hogy ezek a gyermekek, ha nem értenek meg valamit, vagy nem értik meg őket, frusztrálttá, visszahúzódóvá, vagy épp ellenkezőleg dühössé, agresszívvá válnak. Érzelmeiket sokszor nehezebben tudják verbálisan kifejezni, ezért külön figyelmet kell fordítani az érzelmek megfelelő kezelésére, kifejezésére (pl. kis megfestett bábúk, arcok, érzelem hőmérő segíthetnek ebben).
Amennyiben a beszéd és/vagy nyelvi zavar tünetei mellett a gyermeknél más pszichés problémák is jelentkeznek, érdemes pszichológus segítségét igénybe venni. Egyáltalán nem ritka, hogy a szülők nehezen tudják elfogadni, feldolgozni a gyermek sérüléséből adódó hátrányokat. Nehezen szembesülnek például azzal, hogy nem tud szépen verset mondani, az óvodai ünnepélyeken nem úgy szerepel, mint a társai. Ilyen esetben segítségükre lehet a pedagógusokkal való konzultáció.
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabó Harangozó Andrea
