A gyermekek bántalmazása magába foglalja az elhanyagolást, a hanyag bánásmódot, a szexuális visszaélést, és minden olyan viselkedést, amely a gyermek egészségének, fejlődésének, méltóságának sérelmét eredményezi. A bántalmazás – mely lehet testi vagy szóbeli – a gyermek testi, lelki, szociális sérülését eredményezi. A családokban sokféleképpen megjelenhet az agresszív viselkedés, az erőszak, és gyakran hiedelmek, önigazoló vélekedések kapcsolódhatnak hozzá. „Engem is vert az apám, mégis rendes ember lett belőlem.”, „Egy-két jó időben elcsattanó pofon, az ő [a gyermek] érdekét szolgálja.” A fizikai bántalmazás lehet ütés, rúgás, lekötés, rázás, gondatlan leejtés stb., melynek során a gyermeket testi, lelki károsodás éri.
Hazánkban a gyermek semmilyen testi fenyítése nem megengedett, beleértve a fülest, az elfenekelést, a nyaklevest, a rúgást, a harapást, a rángatást vagy az ütlegelést valamilyen eszközzel (fakanál, nadrágszíj, ostor). Testi bántalmazásnak tekinthető a segítő beavatkozás elmaradása, a bántalmazás letagadása, az orvosi ellátás késleltetése is. Az egyik szülő lehet tanúja a másik szülő bántalmazó viselkedésének, de van, hogy csak a jelekből következtet az elkövetésre. Mindkét esetben felelős a gyermek megvédésért, ha erre önmaga nem képes, akkor az alábbiakban javasolt szakemberektől kell segítséget kérnie. Azt a szülőt, aki nem akadályozza meg, vagy nem jelzi a gyermekbántalmazást, szintén felelősség terheli.
A fizikai elhanyagolás a táplálék, a ruházat, a személyes higiéné mellőzése, ha felügyelet nélkül hagyják a gyermeket, vagy más módon veszélyeztetik, például ittas vezető mellett vagy gyermekülés nélkül autóztatják, ugyancsak bántalmazásnak minősül.
Az érzelmi bántalmazást a szülők tudatosan, és rossz szándék nélkül, hibás vélekedésből is elkövethetik. Az előző esetben a fizikai károkozáshoz hasonlóan a hatalom fenntartása, a saját érdek képviselete a meghatározó, és az, hogy a gyermeknek fájdalmat, megaláztatást okozzanak. Ezek látszólag külső jelek nélkül történnek, de az okozott lelki sérülés annál mélyebb, csak lassan feldolgozható. Érzelmi bántalmazást követhet el a szülő akkor is, ha nem képes megfelelő empátiával fordulni csecsemőjéhez, vagy a későbbiekben életkorának nem megfelelő képességeket tulajdonít neki, és ezek hiányáért gúnyolja, megalázza. Érzelmi elhanyagolás az, ha nem elégítik ki a gyermek biztonsági szükségletét, megvonják a szeretetet, illetve fenntartják a diszharmonikus családi légkört.
A gyermekbántalmazás lehet a kapcsolati erőszak egyik formája, amely mellett az anya – ritkábban az apa – is bántalmazott lehet. Ilyenkor nehezebb az önálló problémamegoldás, nagyobb szükség van a segítségre. A tartósan fennálló családi konfliktusok (válás), átmeneti nehézségek vagy tartós stressz – súlyos, betegség, anyagi nehézségek –, a szülő rossz családi mintái, személyes mentális problémái, impulzusainak nehéz kontrollálása esetén a szülőnek önmaga számára kell segítséget kérnie.
Ha a szülő úgy érzi, hogy nehezen birkózik a szülői szereppel, a gyermeknevelés nehézségeivel, először hasznos lehet felkeresnie egy önsegítő csoportot vagy szülőklubot, ahol hasonló problémával küzdő szülőtársakkal tud beszélgetni.
Ha a személyes problémáit érzi súlyosabbnak, akkor pszichológus, pszichiáter segítségét vegye igénybe. Ha a problémát döntően a család működésében látja, akkor a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatok tudnak segíteni.
Ha a gyermeknek kér segítséget, akkor a Pedagógiai Szakszolgálatok pszichológusai, munkatársai adnak segítséget.
Ha tartósabb segítségre van szüksége saját életének rendbetételéhez, akkor a gyermek nevelésében, gondozásában átmenetileg a gyermekvédelmi szakellátás tud segítséget nyújtani, nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás keretében.
A helyettes szülői gondozás a gyermekjóléti alapellátás, ami a gyermekek átmeneti gondozásának egyik lehetséges formája. A helyettes szülői szolgáltatás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata, amit azonban más szervezettől is megrendelhet, nem csak saját szervezésben valósíthat meg.
Az elhelyezést a szülő kérheti, ha egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt gyermeke nevelését a családban nem tudja biztosítani, és természetes támaszaira (család, barátok) sem tud támaszkodni a gyermek felügyeletének megoldásában. Időtartama a szülő kéréséhez igazodik: néhány nap, néhány hét, néhány hónap, de legfeljebb egy év lehet, amely hat hónappal vagy a tanév végéig meghosszabbítható. A szülő gyermeke ellátásában munkaidejéhez igazodóan részt vesz. Igényelni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál, önkormányzatnál vagy közvetlenül a szolgáltatónál lehet.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat kapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget és szükség esetén munkatársai gondoskodnak a krízishelyzetben lévők elhelyezésről is.
Az OKIT telefonszáma: +36-80-20-55-20
Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Szabó Győzőné Magdi
