Iskolakezdés, iskolaérettség

Magyarországon az iskolakezdés két feltételhez kötött: a gyermeknek el kell érnie a tanköteles kort (hazánkban ez a betöltött 6 év) és az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ha a kettő egyidejűleg teljesül, megkezdheti iskolai tanulmányait az óvoda javaslata alapján.

Mit jelent az iskolaérettség?

Röviden összefoglalva, az iskolaérettség azt jelenti, hogy a gyermek kognitív (értelmi), szociális (társas), testi és pszichológiai fejlettsége megfelel az iskolában elvárt szintnek. Az adott iskolarendszer követelményeinek kell megfelelni.

Az iskolaérettséghez megfelelő fizikai fejlettségre van szükség, ezt a gyermek háziorvosa állapítja meg. Fontos az érzékszervek megfelelő működése (szükség esetén a hallás-, látáskorrekció), mert az írás-olvasás készségeinek elsajátításához alapvetően fontos a hangok biztos megkülönböztetésének képessége és a megfelelő látási funkció. Szükséges továbbá, hogy megfelelő szinten legyen a gyermek térbeli tájékozódása, a jobb-bal megkülönböztetésének képessége (lateralizáció), mozgása (a nagy- és finommozgások egyaránt), figyelme, emlékezeti funkciói, beszéde, beszédészlelése, gondolkodása, számfogalma, továbbá szociális készségei (utasítások megértése, követése, társas helyzetek megértése, kezelése).

Szülőként hogyan segíthetek?

A gyermekek fejlődése igen egyedi ütemű lehet, a hagyományos otthoni játékok alapvetően remek fejlesztési lehetőségeket biztosítanak. Ezekből a teljesség igénye nélkül említünk meg itt néhányat. A gyurmázás, gyöngyfűzés, kisebb tárgyak rakosgatása jól fejleszti a finommotorikát, a kis kézizmokat; a szabályjátékok, vagy társasjátékok a szabálytudatot, az önszabályozást; a libikóka, hinta, pörgések, forgások az egyensúlyrendszert és a mozgáskoordinációt; a mesélés, mondókázás a figyelmet, beszédértést, emlékezetet. Hatéves korban elég, ha a gyermek 6-os számkörben biztosan tájékozódik (a tízest szokták nézni, de a hatos is elfogadható). Tehát ebben a körben biztosan ismeri a több-kevesebb fogalmát és az alapvető műveleteket (elveszek, hozzáadok). Fontos sokat beszéltetni a gyermekeket. Konkrét, rövid kérdésekkel segítsük őket, hogy megtanulják, mit jelent elmesélni valamit, például hogy mi történt tegnap.

Mikor forduljak segítségért? Ki segíthet?

Amennyiben a gyermek még nem töltötte be a tanköteles kort (tehát 6 évesnél fiatalabb), de Önök szerint eléri a szükséges fejlettségi szintet, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtaniuk egy kérelmet arra vonatkozóan, hogy a gyermek már hatéves kora előtt megkezdhesse iskolai tanulmányait. Ha az Önök által benyújtott kérelemben és a csatolt dokumentumokban minden szükséges információ rendelkezésre áll a szakszerű döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt az ügyben. Előfordulhat, hogy a hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól, amelynek munkatársai egy átfogó vizsgálatot (pedagógiai, pszichológiai, orvosi) követően véleményezik a gyermek fejlettségét. Ebben az esetben az Oktatási Hivatal hatvan napon belül dönt a kérelemről.

Amennyiben azt szeretnék, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson, akkor szintén az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtaniuk az iskolakészültség eldöntésének céljából végzett szakértői vizsgálathoz, mert 2020 januárjától csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben. A kérelemben meg kell fogalmazni, hogy milyen okok miatt szeretnék, hogy gyermekük további egy évig az óvodai nevelésben maradjon és az iskolai életre való felkészülése szempontjából ez miért lenne előnyös. A kérelemhez bármilyen Önök által fontosnak tartott dokumentum másolatát csatolhatják (pl.: szakorvosi vélemény; kikérhetik az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt). Ebben az esetben is előfordulhat, hogy az Oktatási Hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól. Ha az Oktatási Hivatal a gyermeket iskolaérettnek nyilvánítja, de a szülő nem ért egyet a döntéssel, akkor bírósághoz fordulhat.

Hogyan történik a vizsgálat?

Az iskolakészültséget felmérő szakértői vizsgálat során csoportos és egyéni helyzetben is megtörténik az iskolakezdéshez szükséges területek feltérképezése:

Az ennek alapján elkészített szakértői vélemény nem pusztán egy javaslat arra, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy maradjon-e óvodában. Ennél sokkal fontosabb elemei a részterületi erősségek-gyengeségek, továbbá a javasolt pluszfoglalkozásoknak és fejlesztéseknek a meghatározása, esetleges biztosítása.

Ha szükséges, pszichológiai ellátásba is kerülhet a gyermek a pedagógiai szakszolgálatnál, a szülő pedig gyermekének fejlődésével, nevelésével kapcsolatos konzultációkon vehet részt.

Nézze meg az iskolakezdésről szóló kisfilmünket!

Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Szabóné Harangozó Andrea