Látássérült gyermek

Látássérült az a gyermek, akinek a látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, tanulni.

A látássérülteknek a látássérülés súlyossága szerint három csoportjuk van: gyengénlátók, aliglátók és vakok.

Gyengénlátó az a gyermek, akinek a szemészetileg korrigált jobbik szemén (a Snellen szerinti) távoli vízusa 0,3-0,1, vagy az, akinek 0,4-0,5 vízusérték mellett nagymértékű látótérszűkülete vagy romló tendenciájú szembetegsége (például progrediáló myopiája) van. Ugyancsak gyengénlátó az a gyermek, akinek távoli vízusa 0,1 alatti, de a közeli látásélessége ennél jobb, és szemészeti állapota változatlan.

Az aliglátók látásélessége 5/50 és 0 érték közé esik, illetve ennél jobb, de nagyfokú látótérszűkület akadályozza a vizuális megismerést. Megkülönböztetünk a csoporton belül fényérzékenyeket, ujjolvasókat és nagytárgylátókat.

A vakok csoportjába tartoznak azok, akik fényt sem érzékelnek.

Milyen segítségre lehet szükség? Ki tud segíteni?

A korai években kulcsfontosságú az időtényező, fontos a korai és pontos diagnosztika, a látást javító eszközzel történő ellátás, a nyomon követés és a megfelelő tiflopedagógiai foglalkozás.

Ha a gyermeknél felmerül a látássérülés gyanúja, akkor szemészeti kivizsgálásra van szükség, melyre a házi gyermekorvos utalja be a gyermeket. Amennyiben beigazolódik a gyanú a járási pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak további segítséget nyújtani. Ha a gyermek már óvodás, akkor a Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottsághoz küldik a családot további kivizsgálás céljából. A szakemberek javaslatot tesznek arra vonatkozóan, hogy a gyermeknek milyen terápiára van szüksége, valamint arra is, hogy integráltan, a többi gyermekkel együtt nevelhető, vagy speciális intézménybe kell járnia. Természetesen mindez a szülők beleegyezésével történik. Integráltan, a többi gyermekkel együtt, csak olyan intézménybe járhat a gyermek, ahol a fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak.

A látássérült gyermekek terápiája

A látássérült gyermekek fejlesztését erre a területre szakosodott gyógypedagógus, tiflopedagógus végzi. A fejlesztés komplex gyógypedagógiai módszerekkel zajlik, a szülő jelenlétében és annak bevonásával, aki egyúttal tanácsot kap, hogy a mindennapokban hogyan folytassa gyermeke gondozását, nevelését. A foglalkozásokon fejlesztik a gyermek látását, mozgását és a tájékozódási képességeit, valamint értelmi, kommunikációs és önkiszolgálási tevékenységeit is.

• A vak és látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó gyermekek nevelésében az auditív (hallási) és taktilis (tapintási) tapasztalatszerzés szempontjai dominálnak. A korai időszaktól fogva nevelésükben a kompenzáló szemléletnek és az adaptált környezet kialakításának van kiemelt jelentősége. Ez azt jelenti, hogy a látás hiányából adódó ismeretszerzési nehézségeket úgy kompenzálhatjuk, ha más érzékelési területeket, így a hallást, a tapintást fejlesztjük. Másrészt a szülők aszerint alakítják át a gyermek környzetetét – ehhez szakszerű segítséget kapnak –, hogy az alkalmazkodjon a látássérült igényeihez, és számára megfelelő legyen.

• Gyengénlátó és látásukat praktikusan jól használó aliglátó gyermekek nevelése során a meglévő látás hatékony fejlesztésén és a tájékozódáson van a hangsúly. Fontos az olyan környezet kialakítása, amelyben a szükséges láthatósági feltételek biztosítottak: megfelelő fényviszonyok, kontrasztos ábrák, jelzések, szemüvegek, nagyítók és egyéb optikai és tanulást segítő segédeszközök.

• Amennyiben a látássérülés tünetei mellett a gyermeknél más pszichés problémák is jelentkeznek, érdemes pszichológus segítségét igénybe venni. Egyáltalán nem ritka, hogy a szülők nehezen tudják elfogadni, feldolgozni a gyermek sérüléséből adódó hátrányokat, ezért előfordulhat, hogy ők is segítségre szorulnak.

Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Szabóné Harangozó Andrea