A koraszülött vagy sérült gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy hazaérkezés után, vagy ha problémát észlelnek gyermekük fejlődésével kapcsolatban, felkeressék a járási pedagógiai szakszolgálat, vagy korai fejlesztő centrum szakembereit. A gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.
A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.
A következőkben leírt terápiás módszerek nem minden pedagógiai szakszolgálatnál elérhetőek, de fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen terápiás eljárások lehetnek hasznosak gyermekük fejlődése szempontjából.
A megkésett, vagy eltérő fejlődésű gyermek születése a tágabb és a szűkebb család életében egyaránt alapvető változásokat okoz, mert megváltoznak a családi pozíciók és szerepek. Háttérbe szorulhat a párkapcsolat, az egészségesen fejlődő testvérek peremhelyzetbe kerülhetnek, hiszen sérült testvérük van a figyelem középpontjában. Amennyiben a családi funkciók nem tudnak elég rugalmasan igazodni a kialakult helyzethez, igazi krízishelyzet alakulhat ki.
1. Krízisintervenció
Ebben a megváltozott helyzetben krízisintervencióra lehet szükség, melynek fókuszában a sérült gyermekük születése, a felborult érzelmi, hangulati állapot rendezése, a megküzdési stratégiák támogatása, valamint a beszűkült pszichés funkciók oldása áll. Ez egy olyan szülőtámogató folyamat, melynek során az érzések, a hangulati, indulati töltések, az ambivalencia kimondása történik, melyet a lehetséges kiutak megkeresése, felvázolása, majd a cselekvési terv kidolgozása követ. Végső cél, hogy a jövőjükkel kapcsolatosan sikerüljön egy pozitív szemléletet kialakítani.
2. Gyógypedagógiai tanácsadás
A gyógypedagógiai tanácsadás tulajdonképpen kezdettől jelen van a korai intervenciós munkában. A szülő és szakemberek közötti kapcsolat során mindkét fél részéről felmerülhet az igény – a fejlesztés mellett vagy ahelyett – célorientált beszélgetésekre, tanácsadásra. A szakemberek javaslatot tehetnek arra vonatkozóan, hogy mely témát gondolják aktuálisnak, a döntés azonban az Önöké. Ezek elsősorban a gyermek fejlődéséről (mozgás, kommunikáció, étkezés, alvás) az otthoni fejlesztési helyzetek kialakításáról és végzéséről, valamint gyermeknevelési kérdésekről szólnak.
3. Szülő-csecsemő és kisgyermek konzultáció, terápia
A regulációs zavarok csecsemő és kisgyermekkorban jelentkező alkalmazkodási, kapcsolati problémának tekinthetőek. Az első életévek regulációs zavarai az excesszív sírás, krónikus nyugtalanág, az etetési, étkezési és gyarapodási zavarok, valamint az elalvási és átalvási zavarok. Korai felismerésük és kezelésük azért is rendkívül fontos, mert a későbbiekben ezek következtében kötődési problémák, viselkedési és érzelmi zavarok, sőt akár fejlődésbeli elmaradás is jelentkezhet.
A fent említett tünetek fennállása esetén fontos, hogy szakemberhez (szülő-csecsemő és kisgyermek konzulenshez, perinatális szaktanácsadóhoz, vagy ezen a szakterületen jártas pszichológushoz) forduljanak.
4. Családi tanácsadás és családterápia
A sérült, vagy eltérő fejlődésű gyermek nevelése speciális helyzetet teremt a családban, igen erős érzelmi feszültség alakulhat ki. Megváltoznak a szokások, a sérült családtagra jobban oda kell figyelni, több időt és erőt köt le az ápolása.
A családterápia célja egy olyan új egyensúlyi állapot létrehozása, melyben mindenki jobban, felszabadultabban érezheti magát, illetve olyan változás előidézése, mely az eddigi negatív eredményeket hozó megoldási kísérletekkel ellentétben tényleges változást hoz. A családterápia a család erőforrásait bevonva segíti az új családi egyensúly létrehozását. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban.
5. Játszócsoport, szülőcsoport
Segítséget jelenthet a hasonló helyzetben levő családokkal való kapcsolattartás, hiszen útmutatást adhat arra nézve, hogy hogyan birkóznak meg ugyanazzal a problémával mások, illetve csökkentheti a családok elszigetelődését. Az ide járó szülők között legtöbbször spontán módon is segítő kapcsolatok, barátságok alakulnak ki.
(Szabóné Harangozó Andrea)